Már jó ideje vágytam rá, hogy ellátogassunk a Kistücsökbe, hiszen annyi szépet és jót hallottam az étteremről ismerősöktől, blogger kollégáktól. Párom ezt pontosan tudta, ezért szülinapomra ezzel lepett meg. Mivel Balatonszemes kiesik a megszokott útvonalainktól, ezért rá kellett szervezni a látogatásra, de végül összehoztuk.
Sajnos pont kifogtuk a nyár egyik legesősebb és leghűvösebb napját, de ez nem szegte kedvünket, és útnak indultunk. Szerencsére napokkal előbb foglaltunk asztalt, ami a legjobb döntésnek bizonyult, ugyanis az étterem tele volt, és az esős idő miatt a teraszuk zárva volt. Így azoknak, akik az ottlétünk alatt szerettek volna vacsorázni asztalfoglalás nélkül, sajnos tovább kellett keresgélniük.
A gourmet éttermekkel szemben sokaknak fenntartásuk van, leginkább az árat és a mennyiséget tekintve. Érthető. Mi magyarok úgy szocializálódtunk, hogy az étkezések alkalmával alaposan megtölthetjük a bendőnket, hiszen inkább legyünk rosszul, ha már kifizettük… De a viccet félretéve, egy gourmet étteremben a hangsúly az ízeken van és az alapanyagok minőségén, frissességén, valamint a tálaláson, hiszen a szemünkkel is eszünk. Ezeket a szempontokat érdemes szem előtt tartanunk, ha ilyen típusú étterembe látogatunk, így biztosan nem ér csalódás senkit. Megjegyzem, én annyira jóllaktam, hogy sem a főételemet, sem a desszertet nem tudtam teljesen elfogyasztani.
Én már egy héttel a vacsora előtt tudtam, hogy mit fogok kérni. Miután alaposan áttanulmányoztam az étlapot és az étterem Facebook profilját, amelyen fantasztikus fotók vannak az ételekről, kialakult bennem a kép mire is vágyom. Párom nem kért előételt, én viszont az egyik legmegosztóbb ételt kértem az étlapról, kovászosuborka-levest tejfölkaviárral. Nekem nagyon ízlett, semmi furfang, csak tömény kovászos uborka íz. A leves különlegességét viszont a tejfölkaviár adta, amely leginkább tejföl ízű gumicukorhoz tudnám hasonlítani. Nagyon frissítő, hiszen a savanykás íz mellett ezt a levest hidegen tálalják.
Főételnek Párom házilag gyúrt széles metéltet kért vaddisznóhússal és vargányagombával én pedig harcsapaprikást túróval töltött házi tésztával, szalonnás tejfölhabbal. Párom ételénél csak az Ő elmondására tudok hagyatkozni lévén, hogy én a gombákkal nem ápolok túl jó kapcsolatot. Tehát elmondása szerint az étel nagyon finom volt, a vaddisznóhús vaj puha volt, a vargányagomba pedig friss és zamatos.
Nagyon szeretem a harcsapaprikást, ezért kíváncsian vártam milyen lesz az én ételem. Azt hiszem a jó kifejezés rá, hogy várakozáson felüli. A klasszikus harcsapaprikásnak nyoma sem volt. Sehol egy túl puhára főtt hal, sehol egy agyonhabart mártás. A harcsa éppen tökéletesre készült, a mártás könnyű volt és üde, a túróval töltött tészta nagyon ötletes, de a legkülönlegesebb mégis a szalonna ízű tejfölhab volt. Pont az ilyen élményekért jó időnként ilyen éttermekben is megfordulni.
Már a desszert előtt is tele voltam, de mégsem mehettünk haza anélkül, hogy kiderítettük volna, hogy az édességekben is ilyen jók-e. Párom házi krémest kért gyümölcshabbal én pedig kávékrémet házi csokoládé fagylalttal. Tökéletes választás volt mind a kettő. A kémes nem a megszokott túl édes, tömény desszert volt, hanem egy kis könnyed finomság, roppanós tésztarétegekkel, amelyet a málnás hab még üdébbé tett. Az én desszertemet a különféle rétegek tették különlegessé. Volt benne könnyed kávés hab, roppanós morzsa, tömény csokoládé. Igazából a fagyi, bár nagyon finom volt, nekem már nem is hiányzott mellé.
Számomra ez a vacsora tökéletes volt az első fogástól az utolsóig. Apropó volt egy nulladik fogás is, egy kis libamáj pástétom, amelyet az étterem grátiszba adott, amíg várakoztunk ez első fogásra. Tehát visszatérve az ételekre, nagy elvárásokkal érkeztem és nagy megelégedéssel távoztam. Minden választásom tökéletesnek bizonyult, és nemhogy éhes nem maradtam, degeszre ettem magam. Párom kicsit keveselte a főétel mennyiségét, de ha Ő is fogyasztott volna előételt, szerintem nem lett volna hiányérzete.
Én amondó vagyok, hogy aki szereti a gasztronómiai kalandozásokat és a kiváló minőséget annak érdemes ellátogatnia a Kistücsökbe egy kis gasztrotúrára.
Értékelés
Az ételek minősége: | |
Az ételek mennyisége: | |
Választék: | |
Ár-érték arány: | |
Kiszolgálás: | |
Hangulat: | |
Összhatás: |
Bayer Ilona mondta
Évekkel ezelőtt jártam a Kistücsökben (ugyancsak a hírét akartam lecsekkolni…) és nem csalódtam. Annak kifejezetten örülök, hogy ennyi év után is megőrizték méltó jóhírüket. Csak egyet sajnálok, hogy itt a Városmajor környékén (Budapesten a II. és a XII.kerület határán lakom) nincs egy ikertársa ennek a szenzációs étteremnek. Bár, ha lenne, az árai valószínűleg az egekbe szöknének ezen a környéken…)
Sok sikert továbbra is, azzal a megjegyzéssel, hogy jó dolog vágyakozni valami után…
Üdvözlettel, Bayer Ilona televíziós újságíró (vállalom a nevemmel is a véleményemet)
Gasztrozseni mondta
Kedves Ilona,
Köszönöm szépen az őszinte véleményt.