Egy nyaralás során végigjárjuk a nevezetességeket, a látnivalókat, amelyek bemutatják az adott ország, város történelmét, múltját, jelenét. Aztán, ha már megvolt minden templom, vár, és múzeum, könnyed szórakozásként sorra kerül a piac is. Gondoltál már arra, hogy mennyi mindent mutat meg a helyi piac?
Amikor végigsétálsz a piacon láthatod mindazokat a gyümölcsöket, zöldségeket, fűszernövényeket, húsokat amelyek a helyiek konyhájában leginkább előfordulnak. Persze a piacban az a legszebb, hogy ugyanazt az árut találod szinte minden eladónál, egy-két kivételtől eltekintve. Az árkülönbség nem számottevő, általában 1-2 kuna között mozog.
Ugye mondanom sem kell, hogy alaposan bevásároltam friss mángoldból, amit hazaérve, blansíroztam, és ment be a fagyasztóba. Csodás köret lesz belőle télen. Na meg persze a napon szárított fügét sem hagyhattuk ott, az volt az egyik vásárfia.
Természetesen nekünk halrajongóknak a piac legizgalmasabb része a halpiac. Itt Zadarban igazán gazdag volt a kínálat. Volt mindenféle hal és herkentyű: makréla, tonhal, vörös tonhal, tengeri angolna, branzino, durbincs, rája, polip, tintahal és sokféle kagyló. Egy baj volt csupán. Itt vagy ismered a halat amit venni akarsz, vagy megtanulod a halak nevét horvátul, ugyanis a halak nevei csak horvátul voltak kiírva. Például, ha azt mondtad, hogy makrélát szeretnél fogalmuk nem volt róla, hogy mi az, náluk ugyanis skusának hívják. Szerencsére mi határozott céllal érkeztünk, de másnap a város másik végében, ahol véletlenül sincs halpiac megláttam ezt a táblát.
A horvátok két kategóriába sorolják a halakat. A whitefish kategóriába tartoznak a pikkelyes halak, amelyek háta sötét, oldaluk és hasuk ezüstösen csillog a pikkelyektől. Ilyen például a branzino, és a durbincs. A bluefish kategóriába tartoznak azok a halak, amelyeknek testét nem borítja pikkely, csak bőr. Ezek például a makréla, és a tonhal. Ezen a képen a bal oldali halak a branzinok, vagyis whitefish kategóriába tartoznak, míg a jobb oldali halak „kicsi” tonhalak, ők a bluefish kategóriát erősítik.
A vörös tonhal nem volt jellemző eleme a helyi étlapoknak. Valószínűleg inkább a turisták miatt árulják. Mivel Zadar hatalmas kikötővel rendelkezik, sok itt a tehetős jacht tulajdonos nyilván van értelme árulni. Bár megjegyzem, hogy nem volt annyira valóságtól elrugaszkodott ára, mint nálunk. Egy kiló 100 kunába került, ami nagyjából 4000,- Ft-ot jelent. Az egyik képen láthatod egy hatalmas vörös tonhal farkát, míg a másik képen a filéje látható. Első ránézésre simán elmenne egy szebbfajta marhahúsnak is, pedig ez bizony vörös tonhal.
A képen két tengeri angolnát látsz, amelyek az ugor nevet kapták. Nem valami szép állatok. A horvát partoknál is élnek, és a méretük akár a 2,6 métert is elérhetik. Ha jól sejtem Te sem szívesen találkoznál velük a tengerben. Persze nincs is mitől tartani, hiszen ők a mélyebb vizeket szeretik, és ott is rejtőzködnek, leginkább éjszaka vadásznak kisebb halakra, rákokra.
Amin meglepődtem, hogy mennyire népszerű itt a rája. Ezek a példányok ugyan nem túl nagyok, de a legtöbb árusnál megtalálhatóak voltak. Ahogy láthatod is teljesen meg vannak nyúzva, nem is olyan könnyű felismerni őket. Nagyon szeretem megkóstolni azokat a halakat, amelyeket még nem próbáltam, de ebben az esetben kicsit taszított a látványuk.
És hát persze nem maradhat ki a sorból a polip és a tintahal sem. Bár megjegyzem, hogy az étlapokon jellemzően csak tintahalat találsz polipot nem. Pedig készültem egy jó kis grillezett polipra, de maradt a grillezett tintahal. Persze ezt nem panaszkodásból mondom. Gondoltuk, hogy ha már az étteremben nem volt polip, veszünk a halpiacon, de itt csak egészben adták el, olyan formában ahogy a képen is láthatod, és hát őszintén szólva nem volt kedvünk hozzá, hogy mi kapjuk szét. Így a polipok maradtak a kofánál.
Végül a következő zsákmánnyal távoztunk. Vettünk branzinot, makrélát, kicsi tonhalat és vörös tonhalat. Persze meg kellett győződnünk róla, hogy jó halakat vásároltunk e, így visszatérve a szállásunkra, a hal pucolás után, beizzítottuk a grillt.
Két branzinot, és egy makrélát áldoztunk be a kóstolás oltárán. A branzinokat nem pikkelyeztük le, hiszen így kevésbé tapadnak hozzá a rácshoz, és könnyebben eltávolítható a sütés után a bőrük, arról már nem is beszélve, hogy bátran lehet sütni, hiszen, ha a pikkelyek kicsit oda is kozmálnak, a hús védve van.
Szóval a halakat miután megpucoltuk, besóztuk alaposan kívül belül, és így hagytuk őket legalább egy órán keresztül. Sütés előtt megborsoztuk a hasüregüket, majd megtöltöttük őket friss rozmaring ággal és citrommal, kívülről pedig alaposan bevajaztuk őket.
A házigazdáink nagyon lelkesen segédkeztek nekünk a grillezésnél, nem akartuk elvenni a kedvüket azzal, hogy eláruljuk, hogy mi ezt bizony elég gyakran szoktuk csinálni, inkább hagytuk, had sürgölődjenek. Megtudtuk tőlük, hogy náluk az a mondás járja, hogy egy halnak háromszor kell úsznia. Először a tengerben, utána olívaolajban, végül pedig borban. Hogy házigazdánk nyomatékot adjon szavainak, hozta a saját készítésű olívaolajukat, ás mielőtt bármit mondhattunk volna, nyakon öntötte a tányéron pihenő, még nyers halainkat. Ezután elmondta, hogy ha megsülnek a halak, akkor is tegyünk ugyanígy, akkor lesz finom. Bár nekünk kicsit sok volt az az olívaolaj mennyiség, amit ők fogyasztanak, azért kedvesen megköszöntük a hasznos tanácsokat.
Miközben a halak sültek az olajfából rakott parázson, időnként szórtunk a parázsra egy-egy rozmaring ágat, hogy kicsit pikánsabb füst járja át a halakat.
Amikor a halak elkészültek, gyorsan a szobánkba iszkoltunk mielőtt megismétlődik az olívaolaj öntözés. Én azért megfogadtam házigazdánk tanácsát, de csak módjával. Nem a halat öntöttem le, hanem a hal mellé öntöttem az olívaolajat, amihez csepegtettem friss citromlét, kissé összekevertem és ebbe mártogattam a halhúst. Meg kell mondjam, hogy nagyon ízletes volt így együtt.
Ha Horvátországban jársz, szereted a halakat, és van rá lehetőséged, próbáld ki, hogy milyen, amikor Te magad készíted el a friss tengeri halakat.
Takacs Erzsebet mondta
Kedves Dia !
Kosznom ezt a reszletes beszamolot a zadari piacrol,mert bizony bennem is szep emlekeket ideztel fel .Szinte magam elott lattam a a piacot,a sok-sok gyonyoru ,friss zoldseget,gyumolcsot.Ott ismertem meg a mangoldot,amit a hazi bacsi koretnek keszitett el a grillezett hal melle.Azot en is probalkozom a termesztesevel,tobb-kevesebb sikerrel! Nekem nincs olyan szep szara,amit szinten fel lehet hasznalni,akar leves kesziteshez,mert olyan mint a sparga.
A hal piacon mi is amuldoztunk,sot vasaroltunk is ,es eletemben eloszor lattam sotet voros szinu ,orias meretu halat.
Imadom a tintahal karikat sutve,de grillezve meg nem ettem,sot azt hallottam vigyazni kell a sutesevel,mert ha sokaig sul,kemeny lesz.
Udvozlettel ; Zsoka
Gasztrozseni mondta
Kedves Zsóka,
Örülök, hogy kicsit nosztalgiáztál a bejegyzésem olvasása közben. A mángold termesztését jövőre nekem is szándékomban áll kipróbálni.
péci mondta
Élvezetes beszámoló volt, de a receptek is nagyon érdekelnének. Van-e ilyenkor a recept gyűjtésre is alkalom? Mi gyakran járunk Horvátországba, de ehhez képest ritkán ültünk be valahová kajálni, ezért is jó, ha valaki próbálta és beszámol róla. Legközelebb több bizalommal leszünk.
Gasztrozseni mondta
Kedves Péci,
Mi a házigazdáinkkal jól elbeszélgettünk az ételekről, és elsősorban a halakról. Ha receptet szeretnél gyűjteni, apartmanba jó menni, ahol magadra tudsz főzni, és ahol lehet a házigazdákat kérdezni. Ahogy beszélgettünk, azt a következtetést vontuk le, hogy inkább az elkészítési módokon van a hangsúly, és nem az ízesítésen, mert érdekes módon hogy fűszert nagyon keveset használnak.
Anna mondta
Kedves Dia!
Nagyon szemléletes írtál a piacról és főképpen a halpiacról. nagyon gyakran látogatjuk mi is. A látnivalók (múzeum, templom, stb…) közül viszont kimaradt a “vizi-orgona”. Tudom, hogy ez Gasztro-zseni, mégis, mégis fel kell hívnom a Te és az olvasóid figyelmét erre a ritkaságszámba menő alkotásra. Ha nem láttátok, akkor a legközelebbi nyaralás alkalmával feltétlenül látogassátok meg.
Üdvözlettel: Anna
Gasztrozseni mondta
Kedves Anna,
A bejegyzésből valóban kimaradt, de megnéztük, meghallgattuk többször is az ottlétünk alatt a vízi orgonát. Nagyon érdekes, hogy hogy tudták ezt így kialakítani. Hihetetlen hangokat képes produkálni a tenger.
Mariann mondta
Kedves Dia,
Jövőhéten indulunk Zadarba, gyüjtögetem az infokat a neten, mit érdemes megnézni.
Szeretném megkérdezni, Zadarban a város mely részén találjuk a piacot/hal piacot?
Előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Mariann
Gasztrozseni mondta
Kedves Mariann,
A piac az óváros szívében van, és ezen belül található a halpiac épülete. Jó nyaralást kívánok!
Jákli Melinda mondta
Kedves Dia!
Szerdán szeretnénk Zadarba látogatni és persze nagyon kíváncsiak vagyunk a hal piacra. Mindennap nyitva van? Mikor érdemes menni?
Köszönöm a választ.
Székelyné dr.Lázár Zsuzsanna mondta
Kedves Dia!
Zadarban vettem diónyi barna gyümölcsöt.Ropogós ,de ehető héja van.Azzal együtt felcikkezve árulták.Kemény -alma szerűen roppanós’körte szerű íze van.Nem rossz-érdekes
Kicsi zöld levű fán terem.
Mi lehet a neve?
Köszönöm!